Keresztút Jézussal
< Mária Julianna lelki naplója alapján >
„1998 decemberében diktálta Jézus (Mária Julianna lelki naplója I-II. kötet, 197-200. oldal)”
„1999. december 10-én, pénteken a templomban, a tabernákulum előtt igen nagy vágyam volt, hogy a keresztutat imádkozzam. Hőn imádott Jézusom azt kérte, hogy írjam le, ugyanis Ő imádkozta a lelkemben.” (Mária Julianna lelki naplója III. kötet 179-181. oldal)
„1999. december 28. Egész napos Szentségimádás volt templomunkban. A legnagyobb örömömre végig hőn imádott Uram legszentebb színe előtt imádkozhattam. Ekkor mondta Jézusom ezt a keresztutat: Jézus: “Jöjj, kövess végig a keresztúton! Mindazok, akik Engem követnek, bebocsátást nyernek örök dicsőségembe. Mert ahol Én vagyok, ott lesz az Én szolgám is, hogy aztán Én szolgáljak fel neki egy örökkévalóságon keresztül.” (Mária Julianna lelki naplója III. kötet 181-184. oldal)
„2009.május1., első pénteken, délután 3 órakor, a kegyelem órájában itthon a keresztutat imádkoztam. Ekkor az Úr Jézus ezeket az elmélkedéseket mondta a lelkemben” (Mária Julianna lelki naplója VIII. kötet 155-157. oldal)
†
„1999. szeptember 3-án, első pénteki szentmisén szentáldozás után a Szentlélek így imádkozta bennem a keresztutat” (Mária Julianna lelki naplója III. kötet 174-178. oldal)I. Pilátus halálra ítéli Jézust
”Ma is elítél e világ. Nincs Isten. – mondják, mert ha lenne, nem tűrné ezt a sok igazságtalanságot. Nézzetek Rám! Ott függök keresztre feszítve. Ártatlanul. Magamra vettem a ti bűneiteket. Engem igazságtalanul ítéltek el. Mindazok, akik igazságtalanul szenvednek, az Én sorsomban osztoznak. Már előre megmondtam nektek: Gyűlölni fognak titeket az Én nevemért. Nem különb a szolga az ő Uránál. De ahol Én vagyok, ott lesz az Én szolgám is. Aki mindvégig kitart, az üdvözül.”
“Halálra ítéltek. Az Én halálom által éltek. “Jobb, hogy egy ember haljon meg a népért.” (Ján.18;14.) Én vagyok az Áldozat, az isteni Bárány, Akinek leölése árán nyertetek örök életet.”
“Ne fájjon neked az, ha elutasítanak, megvetnek, sőt kigúnyolnak és kiközösítenek Énmiattam! Engem halálra ítéltek a te lelked üdvösségéért.”
„Halálra ítéltek Engem a ti bűneitekért. Nemsokára titeket is halálra ítélnek, mert az Én követőim vagytok.”
†
“Jézusom bocsáss meg, amikor másokban Téged ítélünk el. Kérünk, add, hogy az ítéletet meghagyjuk Neked, az örök Bírónak. Mi pedig kicsiny gyermekek legyünk, és Szent Szíved szeretetén pihenjünk meg.”
II. Jézus Vállára veszi a keresztet
”Ma is vállamra veszem a keresztet. A világ összes bűne az Én vállamat nyomja. A vétkek az égbe kiáltanak. Népem vak és konok. A szívekben kihalt a szeretet, megkeményítette a gyűlölet. Vérkönnyeket ejtek azok miatt, akik számára hiábavalóvá lett keresztáldozatom.”
“Magamra vettem a te bűneidet. Mindnyájatokét, az egész világét. Én adtam érte elégtételt. Azért, amit el sem követtem. Ti helyettetek.”
“Vedd fel keresztedet minden nap! Kérd Tőlem, hogy szeresd, mert csak így tudod hordozni. Én nagyon szerettem, mert a te örök életedet láttam benne. Te is lásd be, hogy egyedül a kereszt által jutsz be az üdvösségre, és ha kitartasz hordozásában, más lelkekkel is megjutalmazlak érte.”
„Magamra vettem értetek a keresztet. Ti is magatokra veszitek mások terhét Énértem.”
†
“Jézusom kérünk, segíts, hogy a Te erőddel vegyük vállunkra keresztünket, életünk minden pillanatában. Soha ne felejtsük el, hogy Téged a földön, a kereszten találunk meg. Te elválaszthatatlan vagy ebben a világban a kereszttől. Kérünk, add, hogy a keresztben Téged szeressünk, és magasztaljunk azért, hogy a mi keresztünket, amelyet Tőled kaptunk, a Te isteni bölcsességed és szereteted alkotta meg, hogy ezáltal az örök üdvösségre vezessen bennünket.”
III. Jézus először esik el a kereszttel
”Első esésemet a kegyelem állapotában élő, de bukdácsoló gyermekeim miatt kellett elszenvednem. Még ők is, akik a legtöbb talentumot kapták, vissza-visszaesnek bűneikbe. Ilyenek: a megszólás, a szeretetlenség és más efféle bűnök, amit nem is tekintenek véteknek. Amikor aztán megengedem, hogy ők is hasonló bűnök áldozataivá legyenek – és ez igen nagy kegyelem, akkor csak kevesen ismerik fel, hogyha nekik rosszul esik, másoknak is fáj, amikor ők ugyanezt a bűnt elkövetik.”
“Elestem, hogy titeket felsegítselek. ”
“Ha elesel, ne csüggedj el! Ne add fel a reményt! Harc a földi lét, állandó küzdelem. A legnagyobb ellenfél te magad vagy. Ha önmagadat legyőzted, mindent megnyertél. Adj oda mindent Értem, még az életedet is! Akkor Én adok neked új életet, örökké tartót, boldogot.”
„Első esésem azért volt, hogy titeket felsegítselek. Ti is segítsétek fel mindazokat a bűnből, akiket elétek hozok.”
†
„Jézusom köszönjük, hogy Te akkor is szeretsz, amikor Ellened vétkezünk. Te mentegetsz: Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit tesznek. Te mindig mellettünk állsz, és kinyújtod felénk, értünk átszegzett drága szent megváltói Kezed.”
IV. Jézus találkozik Szent Anyjával
“Szent Anyám minden gyermekét kézen fogva kíséri a keresztúton. Nélküle nem is tudnátok feljönni a Golgotára. Az Ő imája esdi ki számotokra a szükséges kegyelmeket. Édesanyámnak soha semmit nem tagadok meg. Minden kérését teljesítem.”
“Nézd Anyámat, a Szentet! Mily fájdalmas. A lelke vérzik. Ez sokkal nagyobb kín, mint bármi más.”
“Nézd Anyámat! Ő a te Anyád is. Veled megy, fogja a kezed. A legnagyobb akadályt Ő hárítja el az utadból. Az Ő lába tiporja el az őskígyó fejét. Különben megmarna, és meghalnál örökre.”
„Édesanyám megvigasztalt Engem. Nektek adtam Őt, hogy titeket is megvigasztaljon.”
†
“Jézusom köszönjük, hogy égi Édesanyánk bennünket is végigkísér életünk keresztútján. Ő a mi Fényünk, Akinek Szeplőtelen Szívében meglátunk Téged. Ő fogja meg gyönge kezünket, és elvezet Hozzád.”
V. Cirenei Simon segít Jézusnak
“Imádkozzatok ellenségeitekért! Akkor mellétek is küldök Cirenei Simonokat. A legnagyobb győzelem a sátán felett, amikor egy lélek elfordul a rossztól, és a jó útra tér. Az igaz, hitből fakadó ima megkapja ezt a jutalmat. Ne adjátok fel ezt a harcot! Hozzatok még több és több áldozatot, és minden gyűlöletre szeretettel válaszoljatok! Ahol nem hallgatnak meg titeket, ott az ember helyett Nekem, Megváltótoknak beszéljetek! Én meghallom, sőt megadom, amit kértek.”
“Jöjj! Segíts! Szükségem van rád! Meg akarom osztani veled keresztemet, hogy egykor ugyanígy megosszam veled dicsőségemet.”
“Nézz Rám, milyen szánalmas állapotba kerültem irántad való szeretetem miatt! Ne légy közömbös, mint a többiek! Gyere! Veled akarom ma megosztani keresztemet. Keresztemmel együtt neked adom társaságomat. Figyelj Rám! Sugárzik Belőlem a szeretet. Vedd át ezt a lángot! Légy izzó fénycsóva! Szeress az Én szere- tetemmel mindenkit! Így könnyű lesz a másokért hordozott kereszt. Így térsz meg a leggazdagabban országomba.”
„Amikor már teljesen kimerültem, Cirenei Simon segített vinni a keresztet. Mellétek is adok segítőket, hogy beteljesítsétek örök tervemet.”
†
“Jézusom köszönjük, hogy adtál keresztet. Kereszted megóv a bűntől, és utat mutat Hozzád az égbe. Köszönjük, hogy kegyelmedből szeretjük keresztünket. Azért szeretjük, mert Tőled kaptuk. A keresztünk iránt való szeretet megtanít arra, hogy Neked egész életünkben engedelmeskedjünk.”
VI. Veronika kendőt nyújt Jézusnak
“Ti, akik osztoztok szenvedéseimben, vagyis vállaljátok az áldozatokat a bűn rabságában sínylődő testvéreitekért – Irántam való szeretetből, mind Veronikák vagytok. Mint ahogy Veronika kendőjére Szent Arcom képét rányomtam, úgy a ti lelketek is Krisztus arcú; ezáltal ti magatok is az Én képmásaimmá váltok. A dicsőséges Szent Pállal kiáltsátok örömittasan: Élek pedig többé már nem én, hanem él bennem a Krisztus!”
“A kendő. Rajta Szent Arcom képmása. A lelked a kendő, azon akarom hagyni Szent Arcom képét, de csak akkor tudom, ha te is azonosulsz Velem, ahogy Én tettem, amikor a te bűneidet a vállamra vettem.”
“Nézd eldeformált véres Arcomat! Ma tőled várom, hogy enyhíts szenvedésemen, amelyet helyetted, érted vállaltam. Légy bátor! Ne félj a csőcseléktől! Jöjj Hozzám, ha kell akár az életed árán is! Én Mindenható vagyok. Mulandó életed helyett örökké tartót adok.”
„Veronika mély részvéttel volt Irántam. Ti is legyetek részvéttel bajba jutott, szükséget szenvedő felebarátaitok iránt. Engem lássatok mindegyikben!”
†
“Jézusom tőlünk is a résztvevő, segítő szeretetet kéred. A szeretetből fakadó jó cselekedeteket. Szeretet nélkül nincs értéke, de ha Irántad való szeretetből segítünk másoknak, a Te örömöddel jutalmazol érte.”
VII. Jézus másodszor esik el a kereszttel
“A világban elburjánzott a bűn. Ti magatok is sokszor elestek. Az Én szenvedéseimből merítsetek erőt, és akkor mindig felsegítelek titeket.”
“Másodszor is elestem. Azért, hogyha visszaesel, újra felemel- jelek. Mély verem a bűn. Vigyázz! Elesni veszélyes!!!”
“Nem baj, ha újra elestél. Ez velejárója a vándorlásnak. Zarándok vagy a földön. Tőlem jöttél, és Hozzám kell vissza- érkezned. Atyám már tárt karokkal vár. Csak egy a fontos, hogy Őhozzá érkezz.”
„Amikor másodszor estem el a kereszttel, ezt a megátalkodott bűnösökért tettem. Engeszteljetek értük, hogy felkelvén gyengeségükből, megerősödjenek a hitben, és életszentségre jussanak!”
†
“Jézusom, Te már előre láttad, hogy újra el fogunk esni. Jól ismered gyöngeségeinket. Mégsem ítélkezel fölöttünk, hanem újra felénk nyújtod segítő szent Kezed.”
VIII. Jézus vigasztalja a siránkozó asszonyokat
“Ó mennyire időszerűek ma is szavaim! Sírjatok magatok és gyermekeitek miatt! Sirassátok és bánjátok meg bűneiteket, hogy enyhítsétek vagy elhárítsátok az isteni igazságosság ítéletét, amely Jeruzsálemet is elpusztította!” (Kr. u. 70-ben.)
“Engem sirattok?! Akkor sírjatok, mielőtt vétkeznétek! Akkor gyümölcsözőek könnyeitek.”
“Sírsz? Bizony van miért. Te is megszomorítottál. Érted is hullattam könnyeket. Keresztáldozatomhoz a te bűneid is hozzájárultak. Jól teszed, ha sírsz. Sirasd csak meg minden bűnödet! Egész földi életedben ez a legfontosabb cselekedeted. Ezzel szerzed Nekem – és majd magadnak is – a legnagyobb örömöt.”
„Az asszonyok Engem sirattak, miközben Én az ő bűneik miatt szenvedtem. Ne kövessetek el bűnt, mert Én misztikusan a világ végéig szenvedek minden bűn miatt.”
†
“Drága Jézusom. Most különösen időszerűek szavaid: Bánjátok meg gonosz tetteiteket! Sirassátok meg bűneiteket! A szíveteket szaggassátok, ne a ruhátokat! Ott belül, a lelketekben változzatok meg! Tisztuljatok meg értetek kiontott Véremben, a bűnbánat szentségében! Csak az ilyen lelkekbe vágyom bemenni a szent- áldozásban. A bűntől undorodom.”
IX. Jézus harmadszor esik el a kereszt súlya alatt
“Amikor a legmélyebbre zuhantok, akkor reménykedjetek legjobban irgalmas Szívemben! Ne higgyetek ellenfelemnek, a sátánnak, aki azt sugallja: ekkora bűnre már nincs bocsánat! Soha ne essetek kétségbe! Isten irgalma felülmúlja a világ összes bűnét!”
“Harmadszor is elestem, hogy a legmélyebb szakadékból is kimentselek. Hányszor kell még elesnem, hogy végre ne vétkezzetek?!”
“Újra elestél. Visszazuhantál bűneid vermébe. Pedig most fogadkoztál, miközben sírtál. Nézd! Itt vagyok. Utánad jöttem. Gyere, kapaszkodj a Kezembe! Fölviszlek a napra, az üde zöld pázsitra. Hisz Én vagyok a te Üdvözítőd, Gyógyítód, Megmentőd. Jöjj, ott várlak a gyóntatószékben! Papom keze által Én oldozlak fel. Mindent Nekem mondasz. Ne hallgass el semmit, mert csak attól szabadulsz meg, amit megvallottál.”
Jézus harmadszor esik el a kereszt súlya alatt „Harmadik elesésem a vesztükbe, a kárhozatba induló lelkekért volt. Ha ilyeneket láttok–sajnos sok van–, teljes szívetekből imádkozzatok értük, és ajánljátok fel magatokat engesztelő áldozatul. Ezzel sok lelket mentetek meg az örök kárhozattól.”
†
“Mi mindig bukdácsolunk. Elesünk. Sőt, mélyre zuhanunk. De Te sohasem fáradsz bele Urunk, hogy leszállj értünk akár a legmélyebb szakadékba, hogy válladra vedd, és felhozd az egy elveszettet, akiért Véreddel fizettél váltságdíjat. Azt hiszem, hogy a menny örökkévalósága is kevés ahhoz, hogy Neked eléggé hálát adjunk.”
X. Jézust megfosztják ruháitól
“Ma is megfoszt ruháimtól ez a világ. Erkölcstelen életmódjukkal mezítelenre vetkőztetnek Engem, Aki a lelkükben szenvedek. Az árvától és a szegénytől még azt a keveset is elveszik, amit neki adtam, csakhogy nekik még többjük legyen. Pedig akikre több anyagi javakat bíztam, azért tettem, hogy eszközöm legyen a szegények megsegítésében. Jaj, lesz nekik, amikor elszámoltatom őket!“
“Itt állok csupaszon, nevetségesen. Mert ti eltékozoltátok Tőlem kapott hótiszta ruhátokat. Helyettetek lettem gúny tárgyává. Ti miattatok röhögnek Rajtam.”
“Mezítelen vagy. Miért nem öltözöl fel? A keresztségben fehér ruhát adok, menyegzős köntöst. De neked kell felvenni. Nélküled nem megy. Nem tanítottak meg a legfontosabbra, amely értelmet adna életednek. Helyette hiábavalóságokkal töltötték meg agyad. Gyermekem, jöjj! Én vonzalak. Én az utolsó órában is felfogadlak. Siess, mert nem tudod, meddig jöhetsz!”
„Levetkőztettek, hogy ezzel is megalázzanak. Ti öltöztessetek fel azáltal, hogy szemérmesen öltözködtök, és megtartjátok a szent tisztaságot!”
†
“Amikor megkereszteltek, ránk adtad megszentelő kegyelmed hófehér ruháját. De mi hagytuk rászedni magunkat, mint Éva anyánk. Hiszékenyen szóba álltunk a kígyóval. El is veszítettük hófehér köntösünket. Hogyan szerezhetnénk vissza? Fussunk! Jézus vár ránk a gyóntatószékben. Szent Vérével mossa hónál tisztábbra, napnál ragyogóbbra lelkünket. A sátán megszégyenül, és tehetetlenül menekül.”
XI. Jézust a keresztre szegezik
“Ma is keresztre szegeznek Engem. Sok bűnös ember lelkében vívom haláltusámat keresztre feszítve. Irgalmam, szeretetem végtelen. De ha megátalkodottságukban találja őket a halál, örökre elragadja.”
“A keresztre szegeztek. Az irántatok való szeretet szegeivel. Szeretetem győzött le Engem. Szeretetből adtam oda életemet értetek. Szeressetek viszont! Könyörögve kérlek benneteket!”
“Jöjj, még van hely keresztemen! Pontosan itt, Mellettem. Tagadd meg vágyaidat! Mondj ellene a bűnnek! Helyette százszor annyit kapsz, és az örök életet. Nézd! Én ártatlanul miattad ide jutottam. Add hát te is életedet Értem! A vértanúság nagy kegyelem. De csak annak adhatom, aki elfogadja.”
„A keresztre szögeztek Engem a ti üdvösségetekért. Csak úgy tudjátok elnyerni az örök életet, ha teljes önmegtagadásban éltek, és hordozzátok Értem a keresztet.”
†
“Jézust a világ végezetéig keresztre szegezik a bűnös emberek a lelkükben. Mi keresztények, soha ne akarjunk mást látni, mint Őt, az Ő Szent Vérétől áztatott drága Szent haldokló Testét a keresztfán! Kérjük kegyelmét, hogy legalább részben fogjuk fel, mekkora árat fizetett a lelkünkért. Akkor biztosak lehetünk abban, hogy sokkal nehezebben tud rászedni a sátán. Bűnt soha el ne kövessünk, és vigyázzunk, hogy ne is botladozzunk!”
XII. Jézus meghal a kereszten
“Meghaltam mindannyiótokért. Külön-külön is. Ma különösen kérlek titeket, akiknek szívükhöz eljutnak szavaim, ti is adjátok oda életeteket felebarátaitokért! Nagyon sok lélek menekülne meg az örök kárhozattól, ha nem sajnálnátok Nekem adni életeteket engesztelő áldozatul!”
“Meghaltam, hogy ti éljetek – Énáltalam.”
“A földön minden mulandó. A te életed is. Jobb, ha már jó előre meghalsz e világnak, és minden csábításának. Akkor nem ér váratlanul, és biztos helyed lesz a mennyben.”
„Meghaltam értetek a kereszten. Ti is haljatok meg a bűnnek, és akkor feltámadtok az örök életre.”
„Drága jó Jézusom! Miértünk haltál kínhalált. Irántunk való végtelen szereteted vitt fel a Golgotára. Kérünk, adj nekünk is a Te lángoló szeretetedből, hogy viszontszerethessünk Téged, és Irántad való szeretetből mindig ellene mondjunk a bűnnek. Mi is meghaljunk a világ összes élvezetének, és egyedül a Te Szíved szeretetének édességét birtokoljuk, és egész életünkben csak Neked szolgáljunk.”
XIII. Jézus Testét leveszik a keresztről és fájdalmas Anyja ölébe fektetik
“Szent Anyám ma is halott gyermekeit fogadja ölébe. Ők a bűnben raboskodó – bár testben még élő, de lelkileg halott gyermekek. Őértük hullatja véres könnyeit. Őértük jelenik meg a föld minden táján, hogy anyai szeretetének lángjával lángra gyújtsa a kihűlt kőszíveket, és feltámassza lelküket az örök szeretetre.”
“Nézd a fájdalmak Anyját! Íme, a te Anyád. A te, és mindnyája- tok vétke tette ezt Vele. Ővele, Aki bűnt soha nem követett el. Aki mindhalálig megmaradt Tisztának, Szűznek és Szeplőtelennek. Tiszteld Őt! Azonosulj Vele fájdalmas kínszenvedéseiben! Sirasd meg bűneidet, amelyek miatt Én a fájdalmak Férfija lettem”!
“Tiszteld Anyámat! Ő a tiéd is, hisz a legfájdalmasabb haláltusámban adtam Őt neked. Ő ezt komolyan veszi. Támogat, kísér, szeret. Ha viszontszereted, elvezet akaratom megtételére. Neked is azt mondja, amit Kánában: Tedd meg, amit Jézus mond! Karjaiban mindig menedékre találsz.”
„Amikor levettek a keresztről, Szent Anyám fogadott az ölébe. Ti is fogadjatok Engem a szívetekbe minden szentáldozáskor olyan nagy szeretettel, ahogyan ezt Ő tette. Kérjétek meg Őt, tanítson meg titeket Engem szeretni. Kérjétek el az Ő Szeplőtelen szeretettől lángoló Szívét!”
†
“Fájdalmas Szűzanyám! Csak a könnyeid ömlenek némán. Sokba került Neked a mi megváltásunk. Te, az Úr alázatos Szolgáló- leánya ezt is elfogadtad. Odaadtad Őt, Akit teljes Szívedből szerettél. Őt, a legkedvesebbet, a legdrágábbat, a legédesebbet. Őt, a Te Egyetlenedet, Aki szűzi tiszta Testedből öltött Testet. Akit a világra szültél, Akit dajkáltál, Akivel a gyilkos Heródes elől menekültél. Miért?… Azért, hogy teljesítsd az Atya akaratát. Azért, hogy most lemondj Róla, a Legkedvesebbről, az Egyetlenről. És Őhelyette megkaptál minket, esendő nyomorult bűnösöket, hogy véres könnyeket hullass értünk. A világ minden tájára eljössz, hogy figyelmeztess:”Tartsatok bűnbánatot! Imádkozzatok! Szeressétek a végtelenül megsértett jóságos Atyát!” Bárcsak meghallgatnánk szavad, és ne okoznánk csalódást Neked!
XIV. Jézus Holttestét sírba teszik
“Ó mily nagy volt Szent Anyám fájdalma, amikor Engem a sírba helyeztek! Egyre csak ezt hajtogatta: Nincs többé Fiam!!! És keservesen, vigasztalhatatlanul sírt. Csak mint pislákoló mécses lobogott halványan gyászoló anyai Szívében a hit lángja. Harmadnapra feltámadok. Most földi gyermekeinek tengernyi bűnét látva állandóan, véget nem érően könyörög értetek. Abban reménykedik, hogy megmenekülnek gyermekei a sírtól, az örök kárhozattól.”
“Meghalt, elernyedt Testemet sírba helyezték. Tanítványaimat kétely gyötörte. Csak Szent Anyám Szeplőtelen Szíve világított, mint az élő hit lobogó mécsese. Vajon hiszel-e Bennem, a Mindenhatóban, amikor kudarcok érnek? Ki tudod- e mondani élő hittel: Atyám, ne az legyen, amit én akarok, hanem amit Te? (Mk.14;36.) Pedig itt kezdődik a Krisztus-követés.”
“Tested, amelyet most annyit kényeztetsz, hamar sírba kerül. Inkább jöjj, töltekezz fel szentségeimmel! Meríts Belőlem erőt, hogy aztán másokban Engem szolgálj! Csak így tudlak majd megjutalmazni szeretetedért.”
„Amikor sírba helyeztek, Szent Édesanyámat csak az tartotta életben, hogy hitte: harmadnapra feltámadok. Ti is, amikor nagy fájdalom nehezedik a szívetekre, higgyétek, hogy egyszer minden elmúlik, és a mennyben, örök boldogságban fogtok élni.”
†
Drága Szűzanyám! Már holtan sem lehet a Tiéd Szent Fiad. Elnyeli Őt a sírkamra. Ha az isteni erő nem támogatna, beleszakadna szeretettől lángoló Szeplőtelen Szíved. De ahol a keserűség, ott segít a kegyelem. A Te hited a legerősebb: Meglátod Őt harmadnapra. De addig… Ez a legkínzóbb várakozás!”
XV. Jézus halottaiból föltámad
“Amikor eljön a béke korszaka, miután megtisztítottam e bűnökkel terhelt világot, feltámasztom Egyházamat. Egy akol lesz, és egy pásztor. Akkor megosztom nyájammal feltámadásom örömét. Mindnyájan Engem, a Feltámadottat fognak hordozni a szívükben. Boldogságuk és lelki gazdagságuk határtalan lesz. Az Én békémet adom nekik. Akkor beteljesedik prófétám szava:…ekevassá kovácsolják kardjukat, és lándzsájukat szőlőmetsző késsé. Nemzet nem emel kardot nemzet ellen, és nem tanul többé hadviselést. Jákob háza, gyertek, járjunk az Úr világosságában!” (Iz.2;4-5.)
“Feltámadtam. Legelőször Anyámnak jelentem meg, hogy szerető csókommal megvigasztaljam, megörvendeztessem Szeplőtelen Szívét. Életének legnagyobb boldogsága ez a találkozás volt. Aztán megjelentem Mária Magdolnának, majd a még mindig kételkedő apostolaimnak. Ha ti úgy láttatok volna; halálra gyötörten, sebekkel borítva, vérrel áztatva, latrok között keresztre szegezve; vajon elhittétek volna, hogy Én az Isten Fia vagyok? Vigyázzatok, ne ítéljétek el apostolaimat!”
“Neked is ezt akarom mondani: Jöjjetek Atyám áldottai! Országom nyitva áll, de csak az igazak előtt. Helyet készítettem neked is. Tudod hogyan? Ott a Golgotán, keresztre szegezve, Véremet ontva, a legkínzóbb haláltusában haldokolva. Utolsó sóhajommal feléd kiáltottam: Szomjazom! Add Nekem az életedet, és Én feltámasztom!”
†
“Feltámadott! Él! Örökkön örökké él!!! Beteljesítette ígéretét. Ő mindig beteljesíti, mert Ő igaz. Ő a mi Reményünk. Mert ígérete nekünk is szól. Nem nyelnek el a sírnak hantjai. Csupán földi ruhánktól, testünktől szabadulunk meg. A lelkünk él, és a testünk is fel fog támadni; és ujjongva fogja hirdetni Isten irgalmát örökkön örökké!”