14. fejezet
Elhatározzák Jézus halálát
1 Két nappal húsvét és a kovásztalan kenyér ünnepe elôtt a fôpapok és írástudók arról tanácskoztak, hogyan foghatnák el Jézust csellel, hogy aztán megöljék. 2 Egy dologban megállapodtak: ,,Ne az ünnepen, nehogy zavargás támadjon a nép közt!''

A betániai vacsora
3 Amikor Betániában a leprás Simon házában vendégül látták, odalépett hozzá egy asszony. Alabástrom edényben valódi s igen drága nárdusolajat hozott. Feltörte az alabástromot és (Jézus) fejére öntötte. 4 Némelyek bosszankodtak magukban: ,,Miért kell a kenetet így pazarolni? 5 Hisz több mint háromszáz dénárért el lehetett volna adni és szétosztani a szegények közt.'' És szemrehányást tettek az asszonynak. 6 Jézus azonban ezt mondta: ,,Hagyjátok. Mit akadékoskodtok, hisz jót tett velem? 7 Szegények mindig vannak veletek. Akkor tehettek velük jót, amikor akartok. De én nem maradok mindig veletek. 8 Azt tette, ami telt tôle. Elôre megkente testemet a temetésre. 9 Bizony mondom nektek, bárhol a világon hirdetik majd azevangéliumot, az ô tettérôl is megemlékeznek.''

Júdás árulása
10 Iskarióti Júdás, egy a tizenkettô közül elment a fôpaphoz, hogy elárulja. 11 Amikor ezek tudomást szereztek róla, megörültek és pénzt ígértek neki. Ezért kereste a kedvezô alkalmat, hogy kezükre adhassa.

Az utolsó vacsora elôkészítése
12 A kovásztalan kenyér elsô napján, amikor a húsvéti bárányt fel szokták áldozni, tanítványai megkérdezték: ,,Mi a szándékod? Hová menjünk, hogy megtegyük az elôkészületeket a húsvéti bárány elköltéséhez?'' 13 Erre elküldte két tanítványát: ,,Menjetek a városba -- mondta. Ott találkoztok egy vizeskorsót vivô emberrel. Szegôdjetek a nyomába, 14 aztán ahová bemegy, ott mondjátok meg a házigazdának: A Mester kérdezteti, hol van az a terem, ahol a húsvéti bárányt tanítványaimmal elfogyaszthatom? 15 Ô majd mutat nektek egy étkezésre berendezett tágas emeleti helyiséget. Ott készítsétek el.'' 16 A tanítványok elmentek, s a városba érve mindent úgy találtak, ahogy megmondta, s el is készítették a húsvéti vacsorát.

Jézus bejelenti Júdás árulását
17 Amikor beesteledett, odament a tizenkettôvel. 18 Az asztalnál vacsora közben Jézus kijelentette: ,,Bizony mondom nektek, egyiketek elárul engem, egy, aki eszik velem.'' 19 Elszomorodtak és sorra kérdezték: ,,Csak nem én?'' 20 Így válaszolt: ,,Tizenkettôtök közül az egyik, aki velem egyszerre nyúl a tálba. 21 Az Emberfia elmegy ugyan,amint meg van róla írva, de jaj annak az embernek, aki elárulja az Emberfiát. Jobb lett volna neki, ha meg sem születik.''

Az oltáriszentség alapítása
22 Vacsora közben kezébe vette a kenyeret, megáldotta, megtörte és ezekkel a szavakkal adta nekik: ,,Vegyétek, ez az én testem.'' 23 Majd fogta a kelyhet, hálát adott, odanyújtotta nekik. Mindnyájan ittak belôle. 24 Ô pedig így szólt: ,,Ez az én vérem, a szövetségé, amelyet sokakért kiontanak. 25 Bizony mondom nektek, hogy nem iszom többé a szôlô termésébôl addig, amíg majd az újat nem iszom az Isten országában.''

Péter tagadásának megjövendölése
26 Ezután elimádkozták a hálaadó zsoltárt, és kimentek az Olajfák- hegyére. 27 Ott Jézus megmondta: ,,Mindnyájan megbotránkoztok, ahogy meg van írva: Megverem a pásztort és szétszélednek a juhok. 28 De feltámadásom után majd elôttetek megyek Galileába.'' 29 Péter erôsködött: ,,Ha mindnyájan megbotránkoznak is, én akkor sem. 30 Jézus csak ennyit mondott: ,,Bizony mondom neked, hogy még ma éjjel, mielôtt a kakas másodszor szólna, háromszor megtagadsz.'' 31 Erre még jobban fogadkozott: ,,Ha meg kell is veled halnom, nem tagadlak meg.'' Ugyanígy fogadkoztak a többiek is.

Jézus halálküzdelme
32 Odaértek a Getszemáni nevű majorba. Itt így szólt (Jézus) tanítványaihoz: ,,Üljetek itt le, amíg imádkozom.'' 33 Magával vitte Pétert, Jakabot és Jánost. Remegni kezdett és gyötrôdni. 34 Majd így szólt hozzájuk: ,,Halálos szomorúság fogta el lelkemet. Maradjatok itt és virrasszatok!'' 35 Valamivel odébb ment, leborult a földre és imádkozott, hogy ha lehetséges, maradjon el ez az óra. 36 Abba, Atyám! -- fohászkodott --, te mindent megtehetsz. Vedd el tôlem ezt a kelyhet! De ne úgy legyen, ahogy én akarom, hanem ahogyan te.'' 37 Visszament hozzájuk, de alva találta ôket. Megszólította Pétert: ,,Simon, alszol? Egy órát sem tudtál virrasztani velem? 38 Virrasszatok és imádkozzatok, hogy kísértés be ne essetek. A lélek ugyan készséges, de a test gyönge.'' 39 Megint elvonult és elôbbi szavait ismételve tovább imádkozott. 40 Visszatérve újra alva találta ôket, mivel szemük igen elnehezedett. Nem is tudták, mit feleljenek. 41 Harmadszor is visszament hozzájuk, s azt mondta nekik: ,,Még mindig alusztok és pihentek? 42 Elég volt. Itt az óra, az Emberfiát a bűnösök kezére adják. Keljetek fel, induljunk! Nézzétek, ott jön az áruló!''

Jézus elfogatása
43 Míg beszélt, odaért Júdás, egy a tizenkettô közül s vele karddal és doronggal felfegyverezve egy csapat, amelyet a fôpapok, írástudók és vének küldtek ki. 44 Az áruló így adott jelt: ,,Akit megcsókolok, ô az. Fogjátok el és vezessétek el biztos ôrizet alatt!'' 45 Odaérve rögtön Jézushoz lépett: ,,Mester'' -- szólt és megcsókolta. 46 Erre rátették kezüket és elfogták. 47 Azok közül, akik ott ácsorogtak, valaki kirántotta a kardját, a fôpap szolgájára sújtott vele, és levágta a fülét. 48 Jézus így szólt hozzájuk: ,,Kardokkal és dorongokkal jöttetek elfogni, mint egy rablót. 49 Naponta ott voltam köztetek a templomban s tanítottam, és nem fogtatok el. De az Írásnak be kell teljesednie.'' 50 Erre mindenki magára hagyta és elmenekült. 51 Egy ifjú mégis követte, meztelen testét csak egy gyolcslepel fedte. Amikor meg akarták fogni, 52 otthagyta a gyolcsleplet és meztelenül futott.

Jézus Kaifás elôtt
53 Jézust a fôpaphoz kísérték. Itt gyűltek össze a fôpapok, vének és írástudók. 54 Péter messzirôl követte, egészen be a fôpap udvarába. Ott az ôrség tagjaival együtt leült és melegedett a tűznél.
55 A fôpapok és az egész fôtanács bizonyítékot kerestek Jézus ellen, hogy halálra ítélhessék, de nem találtak. 56 Sokan tanúskodtak ugyan hamisan ellene, de vallomásuk nem egyezett. 57 Ekkor néhányan felálltak s ezt a hamis tanúságot tették ellene: 58 ,,Hallottuk, amikor kijelentette: Lebontom ezt az emberi kéz építette templomot és három nap alatt másikat építek, amely már nem emberi kéznek lesz alkotása.'' 59 De vallomásuk így sem vágott egybe.
60 Erre középre állt a fôpap, s ezt a kérdést intézte Jézushoz: ,,Semmit sem válaszolsz azokra, amit ezek felhoznak ellened?'' 61 De ô hallgatott és nem felelt semmit. A fôpap újra megkérdezte: ,,Te vagy a Messiás, az áldott (Isten) Fia?'' 62 Jézus így válaszolt: ,,Én vagyok. Látni fogjátok, hogy az Emberfia ott ül a Mindenható hatalmának jobbján és eljön az ég felhôin.'' 63 A fôpap erre megszaggatta ruháját s felkiáltott: ,,Mi szükségünk van még tanúkra? Hallottátok, hogy káromkodott. Mi a véleményetek?'' Mind méltónak ítélték a halálra. 65 Ekkor némelyek leköpdösték, aztán arcát letakarva ököllel verték, s közben kérdezgették: ,,Találd el, ki az!'' Még az ôrség tagjai is arcul verték.

Péter megtagadja Jézust
66 Míg Péter kint ült az udvaron, kiment a fôpap egyik szolgálója. 67 Meglátta Pétert, amint melegedett, szemügyre vette és megszólította: ,,Te is a názáreti Jézussal jártál.'' 68 De ô tagadta: ,,Nem tudom, nem is értem, mit beszélsz.'' Ezzel kiment az elôcsarnokba, s akkor megszólalt a kakas. 69 A szolgáló észrevette, s újra mondta az ott állóknak: ,,Ez is közülük való.'' 70 Ô megint tagadta. Nemsokkal ezután, akik mellette álltak, szintén állították: ,,Valóban közéjük tartozol, hiszen galileai vagy.'' 71 Erre átkozódni és esküdözni kezdett: ,,Nem ismerem azt az embert, akirôl beszéltek.'' 72 A kakas másodszor is megszólalt. Péternek eszébe jutottak Jézus szavai: ,,Mielôtt a kakas másodszor megszólal, háromszor tagadsz meg.'' És könnyekre fakadt.

15. fejezet
Jézus Pilátus elôtt
1 Reggel a fôpapok a vénekkel, írástudókkal és az egész fôtanáccsal együtt meghozták a határozatot. Jézust pedig megkötözve elvitték és átadták Pilátusnak. 2 Pilátus megkérdezte: ,,Te vagy-e a zsidók királya?'' ,,Magad mondod'' -- válaszolta. 3 A fôpapok sok vádat felhoztak ellene. 4 Pilátus újra megkérdezte: ,,Nem felelsz semmit sem? Nézd, mi mindennel vádolnak!'' 5 Jézus azonban nem válaszolt semmit. Ez meglepte Pilátust.
6 Az ünnep alkalmával szabadon szokott engedni egy rabot, azt, akit kértek tôle. 7 Volt a börtönben egy Barabás nevű rab, akit a lázadókkal együtt tartóztattak le. Ezek egy zendülés alkalmával gyilkosságot követtek el. 8 Amikor a tömeg felvonult, kérte a szokásos kegyet. 9 Pilátus megkérdezte: ,,Akarjátok, hogy szabadon engedjem nektek a zsidók királyát?'' 10 Mert tudta, hogy a fôpapok csak irigységbôl adták kezére. 11 Ám a fôpapok felizgatták a tömeget, hogy inkább Barabás szabadon bocsátását kérje. 12 Pilátus ismét megkérdezte: ,,Mit csináljak hát azzal az emberrel, akit ti a zsidók királyának mondtok?'' 13 Azok újra ezt kiáltozták: ,,Keresztre vele!'' 14 Pilátus folytatta: ,,Mi rosszat tett?'' Azok annál hangosabban kiáltották: ,,Keresztre vele!'' 15 Erre Pilátus, aki eleget akart tenni a tömeg kérésének, szabadon bocsátotta Barabást, Jézust pedig megostoroztatta, és átadta nekik, hogy feszítsék keresztre.

Jézus kigúnyolása
16 A katonák bekísérték a palota belsejébe, a pretoriumba, és egybehívták az egész helyôrséget. 17 Bíborba öltöztették, tövisbôl font koszorút tettek a fejére, 18 és így köszöntötték: ,,Üdvözlégy, zsidók királya!'' 19 A fejét náddal verték, leköpdösték és gúnyból térdet hajtva hódoltak elôtte. 20 Azután, hogy így kigúnyolták, levették róla a bíbort és a saját ruháját adták rá.

A keresztre feszítés
Ezután kivezették, hogy keresztre feszítsék. 21 Az egyik arra menô embert, a cirenei Simont, Alexander és Rufus apját, aki éppen a mezôrôl jött, kényszerítették, hogy vigye a keresztjét. 22 Így vezették ki egy Golgota nevű helyre, ami a Koponyák hegyét jelenti. 23 Mirhával kevert bort adtak neki inni, de nem fogadta el. 24 Keresztre feszítették, majd megosztoztak ruháján, sorsot vetve, hogy kinek mi jusson. 25 Három óra volt, amikor keresztre feszítették. 26 Az elítélésének okát jelzô táblára ezt írták: A zsidók királya.
27 Vele együtt két gonosztevôt is fölfeszítettek, az egyiket jobb, a másikat bal felôl. 28 Így beteljesedett az Írás: A gonoszok közé sorolták.
29 Az arra menôk káromolták, csóválták a fejüket s mondogatták:,,Te, aki lerombolod a templomot és három nap alatt felépíted, 30 mentsd meg magadat, szállj le a keresztrôl.'' 31 A fôpapok és írástudók szintén gúnyolódtak ilyen kijelentésekkel: ,,Másokat megmentett, magát nem tudja megmenteni. 32 A Messiás, Izrael királya, szálljon le most a keresztrôl a szemünk láttára, s akkor hiszünk.'' Gyalázták azok is, akiket vele együtt fölfeszítettek.
33 Hat óra tájban az egész földre sötétség borult, egészen kilenc óráig. 34 Kilenc órakor Jézus hangosan felkiáltott: ,,Eloi, Eloi, lamma szabaktáni?'' Ez annyit jelent: ,,Istenem, Istenem, miért hagytál el?'' 35 Az ott állók közül néhányan hallották és megjegyezték: ,,Illést hívja.'' 36 Valaki odafutott, s ecetbe mártott szivacsot nádszálra tűzve inni adott neki. ,,Hadd lássuk -- mondta --, eljön-e Illés, hogy megszabadítsa!'' 37 Jézus hangosan felkiáltott és kilehelte lelkét.
38 A templom függönye ekkor kettéhasadt felülrôl egészen az aljáig. 39 Mikor a százados, aki ott állt, látta, hogyan lehelte ki lelkét, kijelentette: ,,Ez az ember valóban az Isten Fia volt.'' 40 Asszonyok is álltak ott, és messzirôl nézték, mi történik. Köztük volt Mária Magdolna, Mária, az ifjabb Jakab és József anyja és Szalóme. 41 Ezek már Galileában is vele tartottak és a szolgálatára voltak. Rajtuk kívül még többen is jelen voltak, akik vele együtt mentek fel Jeruzsálembe.

Jézus temetése
42 Amikor esteledett -- elôkészület napja, azaz szombat elôtt való nap volt --,
43 jött egy elôkelô tanácsos, az Arimateából való József, aki maga is várta az Isten országát. Bátran bement Pilátushoz és elkérte Jézus holttestét. 44 Pilátus csodálkozott, hogy már meghalt. Magához hívatta a századost, s megkérdezte, valóban meghalt-e. 45 Miután a századostól megbizonyosodott róla, Józsefnek ajándékozta a holttestet. 46 Az pedig gyolcsot vásárolt, majd levette Jézust a keresztrôl, begöngyölte a gyolcsba és sziklába vájt sírboltba helyezte, s a sír bejárata elé követ hengerített. 47 Mária Magdolna és Mária, József anyja meg figyelték, hogy hová temette.

16. fejezet
Jézus feltámadása
1 Amikor elmúlt a szombat, Mária Magdolna, Mária, Jakab anyja és Szalóme illatszereket vásároltak, s elmentek, hogy bebalzsamozzák. 2 A hét elsô napján kora reggel, napkeltekor kimentek a sírhoz. 3 Egymás közt így beszélgettek: ,,Ki fogja elhengeríteni a követ a sír bejárata elôl?'' 4 De amikor odanéztek, látták, hogy a kô el van hengerítve, jóllehet igen nagy volt. 5 Amint bementek a sírba, jobbról egy fehér ruhába öltözött ifjút láttak, amint ott ült. Megrémültek. 6 De az megszólította ôket: ,,Ne féljetek! Ti a keresztre feszített názáreti Jézust keresitek. Feltámadt, nincs itt! Nézzétek itt a hely ahová tették! 7 De siessetek, mondjátok meg tanítványainak és Péternek: Elôttetek megy Galileába, ott majd látjátok, amint mondta nektek.'' 8 Erre kijöttek a sírból és elfutottak, mert félelem és szorongás vett rajtuk erôt. Félelmükben senkinek sem szóltak semmirôl.

Jézus megjelenései
9 Miután a hét elsô napjának reggelén feltámadt, elôször Mária Magdolnának jelent meg, akibôl a hét ördögöt kiűzte. 10 Ez elment és elvitte a hírt a gyászoló és szomorkodó tanítványoknak. 11 Amikor meghallották, hogy él, és hogy (Mária Magdolna) látta, nem hitték el. 12 Ezután idegen alakban megjelent kettônek közülük útközben, amikor vidékre mentek. 13 Visszatérve ezek közölték a hírt a többiekkel is, de nekik sem hittek.
14 Végül a tizenegynek jelent meg, amikor egyszer asztalnál ültek. Szemükre vetette hitetlenségüket és keményszívüségüket, hogy nem hittek azoknak, akik feltámadása után látták.

Az apostolok küldetése
15 Aztán így szólt hozzájuk: ,,Menjetek el az egész világra, és hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek. 16 Aki hisz és megkeresztelkedik, üdvözül, aki nem hisz, az elkárhozik. 17 ,,Akik hisznek, azokat ezek a jelek fogják kísérni: Nevemben ördögöt űznek, új nyelveken beszélnek, 18 kígyókat vehetnek kezükbe, és ha valami mérget isznak, nem árt nekik, ha pedig betegekre teszik a kezüket, azok meggyógyulnak.''

A mennybemenetel
19 Urunk Jézus, miután szólt hozzájuk, fölment a mennybe, elfoglalta helyét az Isten jobbján, 20 ôk meg elmentek, s mindenütt hirdették az evangéliumot. Az Úr velük volt munkájukban, és tanításukat csodákkal kísérte és igazolta.

 

 

Oldal: Szent Márk
A szenvedés szeretetté, a kereszt pedig a szeretet útjává válhat… - © 2008 - 2024 - nyomaban.hupont.hu

A HuPont.hu-nál a honlap készítés egyszerű. Azzal, hogy regisztrál elkezdődik a készítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat